Pilisszántó
Az 1725. évi összeírás „In Pago Szántó Templi veteris rudera extant” (Szántó faluban az öreg /középkori/ templom falmaradványai fennmaradtak) említi a település középkori templomát. Az említett falmaradványok – a szájhagyomány szerint – valószínűleg megegyeznek a ma is láthatókkal, az Egészségház melletti temetőben. Mivel a középkori templomot nem építették újjá, 1752-ben az istentiszteleteket még csak egy falusi házban tudják megtartani. Ugyanekkor Szent Rókus tiszteletére szentelt kápolnájáról is tudunk, mely ma is áll a Hősök terén. A ma álló templomot Zichy Mihály özvegye, gróf Berényi Erzsébet építtette, alapkövét 1758-ban tették le, felszentelve 1760-ban lett. Páduai Szent Antal, Szent Kereszt és Fájdalmas Szűz oltárainak, szószékének és keresztelőmedencéjének szobrászmunkáit Bebó Károly 1759. Augusztusától 1760. Június 3-ig készítette. (Templomunkban a szobrász egyszerűbb alkotásai találhatók, jelentősebb munkái a budai Szent Anna (Batthyány tér) és az óbudai Plébánia templomban (Árpád hídnál) láthatók. Felszerelését az 1764. Évi egyházlátogatás sorolja fel: a miseruhát 13, a pluviálét (vállkendő) 30 forintért vették, a hatváltós orgona 180 forintba került. A pilisszántói plébánia 1772-ben alakult, addig Pilisvörösvár leányegyháza volt, első anyakönyvi bejegyzés 1761-ben történt. Az 1865-ben dúló tűzvész a templomban jelentős károkat okozott: a torony leégett, a harangok megolvadtak, az orgona és a főoltárkép megsemmisült. Utóbbi helyett 1869-ben új képet készíttettek. A mai Fájdalmas Szűz oltárt 1872-ben állították Kormos Pál és neje költségén a Nyitra megyei Sasvár (ma Šaštín-Stráže: Madona saštinská) Pieta szobrának másolatával. 1891-ben a templomot kétoldalt páros támpillérekkel erősítették meg. 1926-28-ban a templomot kétoldalt páros támpillérekkel erősítették meg. 1935-ben Leszkovszky György kifestette a templom belsejét s a szószéket és a keresztelőkutat is megújították. 1946-ban külsőleg renoválták, ekkor kapta kőlábazatát is. 1952-ben faragta Dénes Miklós szobrász a főoltár új trónusát 1953-ban Feszty Masa festette az oltárképet. 1956-ben történt a torony hagymakupola bádogjának ill. sisakjának legutóbbi cseréje és ekkor került fel kivitelelező által tervezett toronygomb is. Mindkettő a (ma is tevékenyen működő), szántói születésű Komenda István bádogos mester hozzáértését dícséri. 1963-ban új padok kerültek a templomba, melyeket ugyancsak helyi mester, az azóta elhunyt Licsik Imre tervezett és készített. 1967-ben külsőleg újra lett vakolva. 1973-ban történ a templom belsejének legutóbbi renoválása, ill. Az oltárok, szószék és a keresztelőkút felújítása. 1983-ban a pilisszántói hívek áldozatos adományaiból és a püspökség anyagi segítségével a tetőzetet teljesen felújították. A templom előtt: Kereszt: egyszerű kőfaragvány, rajta 1727-es évszám. Talapzati része újabb, állították 1875-ben. Római mérföldmutató kő a templom két sarkán.